London látnivalói, nevezetességek és tudnivalók

London látnivalók 2. rész

A program lehetőségek sora hosszú, de nem végtelen. Aki itt él, annak pár hónapig kár unatkozásra időt szánnia. A szemet gyönyörködtető látványosságok magas száma nem egyszerűen a világváros méretéből adódik. Történelmi, kulturális és gazdasági tekintetben óriási erők mozogtak itt az elmúlt 500, sőt közel 1000 év során.

Alább alap turisztikai adatok, történelem és a fő nevezetességek bemutatását olvashatjuk. London jó árú, olcsó vagy luxus, tiszta vagy kritizálható szálláshelyeiben szabad helyek keresése CIKK ITT – szállás és repülőjegy egyénileg keresve. Fotó élménybeszámoló legalul, meglepő és látványos londoni képek.

Londonnak öt nagyobb gazdasági körzete van, a City, Westminster, Canary Wharf, Camden & Islington és Lamberth & Southwark. Legjelentősebb iparága a pénzügyi szektor, ezen belül is a pénzügyi export, mely az ország fizetési mérlegének jelentős hányadát adja. Európa 500 legnagyobb cégéből 100-nak Londonban van a központja. A város második legnagyobb gazdasági szolgáltató szektora a médiaipar. A BBC az iparág legnagyobb foglalkoztatója. A turizmus szintén London kulcsfontosságú területeihez tartozik, az angol főváros Párizs után a második leglátogatottabb város. A statisztikán talán még javíthat a 2012-es év, amikor is újra London ad majd otthont a nyári olimpiai játékoknak, ezzel az első város lesz a történelemben, ahol harmadszorra is megrendezik a rangos sporteseményt.

Története, történelmi bevezető:
Londont Kr. u. 43-ban a rómaiak alapították, Britannia provincia fővárosaként, miután Claudius császár Anglia jelentős részét meghódította. Londiniumnak nevezték el, központját a London Kővel jelölték. A Római Birodalom bukása után a város csak a 9-10. század elején népesült be újra. Először is egyesült az egykor önálló városként létező, királyi székhellyel, Westminsterrel, majd fokozatos növekedésnek indult magába olvasztva a környező kisvárosokat és falvakat is. A 16. századtól a 20. század elejéig a Brit Birodalom fővárosa volt. 1666 szeptemberében tört ki s pusztított a városban a nagy londoni tűzvész, mely a belváros jelentős részét megsemmisítette. London tíz év alatt épült újjá. A 18. században a város fejlődése felgyorsult. A 19. század elejére London a világ legnagyobb városa lett. A 20. század elején a londoniak szénnel fűtöttek, ami hatalmas füstmennyiséget s gyakran szmogot is okozott. 1956-ban törvényt hoztak a tiszta levegőért, füstmentes zónákat alakítottak ki, ahol a helyieknek másfajta fűtőanyagot kell használniuk. A II. világháború idején London arculatát a német bombázások változtatták meg. A légitámadások során több mint 30 000 embert halt meg, rengeteg épület elpusztult. Az újjáépítési munkálatok az 1950-es, 60-as és 70-es években kezdődtek, többféle stílusban, ezért jellemző Londonra, hogy városképe építészetileg nem egységes. Az 1997-es tűzszünetig az észak-írországi területek feletti egyet nem értés miatt London gyakran volt az IRA célpontja. 2005. júliusában a várost terrortámadás érte, alig 24 órával azután, hogy megkapta a 2012-es Olimpia rendezésének jogát.

Ma Nagy-London a belvárosból és 32 kerületből áll. A legjelentősebb központ Westminster, itt található a West End, London legfontosabb kulturális, szórakoztatóipari és bevásárlónegyede, valamint a legtöbb cég székhelye és az Egyesült Királyság kormányzati épületei is. A City bár területileg a legkisebb londoni kerület, Európa fő üzleti központja, itt találjuk a londoni bankokat is. A városrész számos előjoggal rendelkezik, például az Uralkodó csak a City Polgármestere, a Lord Mayor társaságában léphet területére. A kerületet a 900 éves múltra visszatekintő Corporation of London nevű tanács kormányozza. Noha a City hétköznapokon rendkívül forgalmas, hétvégenként meglehetősen csendes, hisz lakónegyedek nemigen találhatóak itt. A City ad otthont a városképet egykor uraló Szent Pál katedrálisnak is, ahogy a turistalátványosságok zöme szintén a város középső részére koncentrálódik.

A West End nagyjából a Citytől nyugatra, a Temzétől északra eső területet fogja közre, nyugati határának a Hyde Parkot szokás tekinteni. Legismertebb helye a Trafalgar Square, de itt találjuk a világ egyik legismertebb bevásárlóutcáját, az Oxford Streetet is. Keleti végétől délre fekszik a Soho, ez a kis utcák hálózatából álló, éttermekkel, pubokkal, kisebb boltokkal, színházakkal és mozikkal zsúfolt, hangulatos városrész, ahol több film- és reklámcég központja található. A West End neve összeforrt a professzionális színházakkal is, mintegy negyven jelentősebb és több kisebb található belőlük itt. A Theaterland színházainak nagy része magántulajdonban van, a New York-i Broadwayhez hasonlóan, főleg populáris darabokat, musicaleket tűznek műsorra, de vígjátékok és klasszikus művek is futnak. Huszonegy év alatt csak a Macskák több mint 9000 előadást ért meg, 2002-ben lekerült a műsorról.

A korábban elmaradott régiónak számító Kelet-London, ma jelentős átalakulásokon esik keresztül, egyike a legdinamikusabban fejlődő városrészeknek, melyben az Olimpiára való készülésnek is nagy szerepe van.

Az East Endet a Citytől keletre találjuk, itt helyezkedik el London legtöbb piaca és számos múzeuma. Az „igazi londoni”-nak tartott Cockney akcentus is innen származik.

A Temze északi partján található Dokknegyedben alakult ki a City versenytársa, a Canary Wharf, melynek legismertebb épülete a Canada Square irodaépület, az Egyesült Királyság legmagasabb felhőkarcolója. Az elmúlt 3-4 évben több befektetési bank és jogi cég is megjelent a környéken. De gyarapodott a lakóépületek száma is, éttermek és night clubok nyíltak, bevásárlóközpontok és mozikomplexum is épült errefelé.

Látnivalók, nevezetességei:
A turisták által felkapott hely Nyugat-London is. Itt található többek közt Nothing Hill igen drága és divatos lakónegyede, melyet nemcsak a mozifilm tett híressé, az évenként megrendezésre kerülő Notting Hill Karneválról is nevezetes. Keresett hely még a városrész régiségpiaca a Portobello Roadon és a Kings Road bevásárlóutca. White Citynél található a BBC fő központja, ahol az érdeklődőket szervezett túra keretében körbe is vezetik. Lehetőség nyílik benézni a színfalak közé, látni, hogy készül egy televíziós adás, miként végzik az utómunkákat, sőt még játszhatunk is a neves tévétársaság interaktív stúdiójában. A BBC televízió megtekintése 1,5-2 órát vesz igénybe. A túrát számos díjjal is elismerték. De Nyugat-London ad otthont a Heathrow repülőtérnek is.

A Temzén átnyúló Dél-Nyugat London legnagyobb parkja, a Richmond Park, de a Kew Királyi Botanikai Kertek is megérnek egy látogatást, a pálmaház, a komplexum könyvtára és nevezetes pagodája is lenyűgöző.

Ha valamit, londoni utunk során a Westminster-palotát, a londoni parlament alsó- és felsőházának épületét, nem hagyhatjuk ki a látnivalók sorából. A palota 1200 termével a világ egyik legnagyobb parlamentje. A jelenleg látható épület egy tűzvész után, 1834-1864-ig épült, legrégebbi része, a Westminster Hall 1097-ből származik. A parlament óratornya, a híres Big Ben, London egyik legnépszerűbb látványosságának számít. A Parlament a Westminster- apátsággal együtt az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

Persze egy valamire való turista, az 1703-ban épült Buckingham Palotát, a brit királyi család otthonát sem hagyja ki. A neves épület egykor városházaként funkcionált, 1762-től lett III. György király rezidenciája. A hatalmas komplexum 661 egységéből, a turisták számára 19 látogatható augusztus1-től szeptember 27-ig. A kastély előtti téren a látványos őrségváltás vonzza a tömegeket. A királyi palota a világ egyik legismertebb épülete, fogadások, ebédek, vacsorák, és királyi kertipartik színhelye.

London múzeumainak sorából egyértelműen kiemelkedik az 1753-ban alapított British Múzeum, a világ egyik legnagyobb történelmi múzeuma. 13 millió kiállítási tárgyat számláló, a világ összes kontinenséről származó gyűjteménye az emberiség történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig. Sok angol múzeumhoz hasonlóan, a British is ingyen látogatható. A 4 emeletes, 94 termes, majd 60ezer négyzetméter alapterületű kultúrparadicsom bejárása viszont, legalább egy napot igényel. Szánjunk rá időt. De jelentős a 2000-ben nyílt Tate Modern, a modern művészeti múzeum is, ahol többek közt Monet, Dali, Picasso, Chirico, és Francis Bacon munkáit tekinthetjük meg.

A város látképében gyönyörködni sokféle mód lehet, a legautentikusabb mégis, ha a világhírű Millenium Kereket választjuk e célra. A 135 méter magas London Eye 2006-ig a világ legnagyobb óriáskereke volt. Bár megelőzték, népszerűsége, vonzereje mit sem vesztett, évente közel 3,5 millió ember keresi fel.

Családosoknak a London Aquarium és a London Zoo kihagyhatatlan. Míg előbbi helyen cápákkal, piranhákkal és rájákkal is találkozhatunk, utóbbi a világ egyik leghíresebb állatkertjének számít, 12 ezer állat otthona, külön elefántház, akvárium, madárház, pingvinmedence, és pillangó-paradicsom is üzemel benne.

Ami a sportokat illeti, a labdarúgás legismertebb londoni szentélye a legendás Wembley Stadion volt. 1953-ban barátságos mérkőzésen az Aranycsapat itt aratott győzelmet 6:3-ra az angol válogatott fölött, akik addig soha nem veszítettek még a Wembleyben. A régi stadiont 2000-ben bezárták és lebontották, helyére új stadion épült. Az angolok másik népszerű sportága a rögbi, ennek fellegvára a délnyugat-londoni Twickenham stadion, valamint a krikett. Utóbbi népszerűsége, főként a napokig tartó nemzetközi tesztmérkőzések idején, eléri, vagy volt rá példa, hogy meg is haladja a foci nézettségét. A világ egyik legismertebb és legnagyobb presztízzsel bíró tenisztornáját is Londonban, Wimbledonban rendezik. A tömegsportok közül kiemelendő még a világ legnagyobb utcai futóversenye, a London Marathon.

London hotelei olcsón, egy-egy kis hotel komoly kedvezményt ajánl pár napra: Népszerű, olcsó hotel lista egy kattintásra. Nézze meg ITT! Gyors rendszer, szuper online szobafoglalási rendszerek adataiból.

Fotók, képek és élmények: